“…festmény restaurálás, kép restaurálás, festmény javítás, festmény állagmegóvás, helyreállítás, rekonstrukció, regenerálás, retusálás. Festmény restaurátor vagy festő restaurátor… ? Kép javíttatása, festmény restauráltatása, olajfestmény tisztítása.  Antik festmény restaurálása … Könnyen kapcsolható kifejezések.
Felújítás? Nem gondoljuk, hogy célja egy festmény restaurálásának, hogy “ÚJ” érzetet keltsen, figyelmen kívül hagyva történetét, az anyagok természetes öregedését és azt, hogy sokszor utólag csak elképzeni lehet az eredeti szándékot és látványt.
Nem törekedhet senki kortalanságra – időtlenségre esetleg. Nem ígérhet senki újat – legfeljebb újszerűt. Nem jöhetnek szóba sémák és receptek, mert nem sablonos dolgokkal és szabványokkal dolgozunk. Nem cél az újszerűség sem, de az igen, hogy a műtárgyak eredetijéhez a lehető legközelebb jussunk. Ez pedig minden festmény, minden tárgy esetében más és más. Iránymutatások vannak és tapasztalat, kutatások és vizsgálatok, gondolatok és vélemények. Nincs általánosan megnevezhető megoldás, alkalmazható sablon és nem csak egyetlen megoldás lehet jó…” (Restauratorart)

.

.

.

.

.

.

.

.

a Keresztelő szent jános templom falképeinek restaurálása jánosházán

A Jánosházára érkező látogató könnyűszerrel találja meg a kis domb tetejére épült Keresztelő Szent János Plébániatemplomot. Egytornyú, első látásra barokk (de másodikra inkább annak klasszicizáló, késői változata) nem is egészen kicsi épület, szokásosan elegáns, sárga színben. Tetején gólya. Természetesen a látogatót a templombelső érdekli igazán, mert tudhat róla – mindenhol körülbelül ugyanez olvasható -, hogy az 1734- ben épült templom belülről nem teljesen felel meg korának, belső festése későbbi, sőt 20. századi. Nem meglepő tény ez a magyarországi templomok körében, valahol sajnálja az ember, hogy az eredeti késő barokk falfestésnek már híre-nyoma sincs, valahol pedig – érdekes ellentét – épp, hogy arra utal… OLVASS TOVÁBB!


 

a román csarnok restaurálása – szépművészeti múzeum, budapest

Az elmúlt évek egyik legnagyobb szenzációja, eseménye a műemlékek felújítása, műemlékek restaurálása terén – a Várkert Bazár rekonstrukcióját leszámítva – a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának restaurálása. Sőt… nem csak a műkedvelők számára jeles esemény az ország legnagyobb múzeumának újjászületése; ez túlmutat műveken és művészeten, kedveléseken és kedveltségeken, népszerűségen, érdeklődésen és érdekeltségen egyaránt. Az ország közepén, a város közepén, a múzeumépület közepén van egy terem, amit talán soha, senki nem láthatott még így. Láthatták háborús sárülésekkel, láthatták raktárporos állványokkal borítva, így nem. OLVASS TOVÁBB

Willem Claesz Heda csendélet restaurálása

Willem Claesz Heda “Csendélet sonkával, ezüst kancsóval és roemer pohárral” című festménye 2016-ban került a Szépművészeti Múzeum restaurátor műhelyébe, pontosan 360 évvel elkészülte után. A festményen tökéletesen olvashatóan szerepel a szignó és az évszám is – ez minden esetben ajándék műkedvelőnek, szakembernek egyaránt. A festmény – a Holland Gyűjtemény egyik gyönyörű darabja – ebben az esetben esztétikai megfontolásból lett teljes körűen restaurálva. Állapota szerencsére nem volt veszélyeztetett, sem a festmény alapjául szolgáló tölgyfa tábla, sem a lehelet vékonyan alkalmazott alapozó réteg nem volt sérült vagy sérülékeny állapotban, a restaurálás tehát nem erre irányult. A probléma a festménnyel más jellegű volt…. OLVASS TOVÁBB!

20. SZÁZADI SGRAFFITO NAGY SÁNDORTÓL ÉS MÁRTON FERENCTŐL – RESTAURÁLÁS ÉS REKONSTRUKCIÓ

Épp még a 20. század első harmadában, 1928 – 1929- ben épült az a budai társasház, melynek homlokzatán a nevezett sgraffitók láthatóak. A Németvölgyhöz tartozó elegáns utca tele van hasonló, konszolidált, többnyire a (múlt) század elején épült épületekkel melyek kicsit megkopva bár, de rendületlenül sugározzák a budai polgári lét hamisítatlan hangulatát. Medgyaszay István épületéhez (aki előszeretettel nyúlt vissza az erdélyi népi építészethez, népművészeti motívumkincsekhez) szervesen illeszkedik hangulatában a Nagy Sándor és Márton Ferenc által tervezett és kivitelezett több színű sgraffitó…. OLVASS TOVÁBB!



gerard seghers angyali üdvözletének restaurálása – rejtély a xvii. századból

Gerard Seghers Angyali Üdvözlete kétség kívül impozáns, gyönyörű alkotás, értéke nehezen lenne megfogalmazható. Restaurálása hosszú hónapokat vett igénybe, de szép és hálás feladat volt. A restaurálás kitűnő eredménnyel zárult, hiszen visszaadta fényét, rangját, igazi értékét egy nagy értékű, jelentős műalkotásnak.…A történet azonban nem ér itt véget. Hogyan lehet még folytatni – és miért? Mitől olyan különleges ez a festmény? A megoldás – pontosabban a rejtély – érthető lesz hamarosan, de kezdjük az elején. OLVASS TOVÁBB!


 kohán györgy festmények restaurálása

Kohán György rövid életű, későn elismert, halála után “felfedezett” festőművész volt. Munkásságáról sok helyen lehet tájékozódni, tudható, hogy az alföldi festőiskola sajátos értelmezésében kereste hangját, ismert, hogy Glatz Oszkár növendéke volt és hogy neve Hódmezővásárhely mellett Gyulához köthető igazán, mely város egészen az övé volt, és ő a városé – legszebb bizonyítéka ennek, hogy a szegény sorsból származó festő örököse halála után egy egész város volt. Restaurált alkotásaiból nem rég nyílt kiállítás, mely méltóképp emlékezik meg életének halhatatlan részéről… OLVASS TOVÁBB!

kohan gyorgy gyujtemeny restauralas festmeny restauralas es kepkeretezes restauratorart (34)

.

.

.

.

.

.

.

.

új bejegyzések


restaurálás

Restaurálás kétszer. Illetve, kétszer egy festmény restaurálása, azaz nem mindegy, hogy egy festmény kétszer kerül restaurátor kezébe, vagy két festmény egyszerre jár restaurátor műhelyben. Akárhogy is, ez csak játék a szavakkal. A tények persze egyszerűbbek – mondjuk, mint az egyszeregy. Adott két művész, mindkettő nem csak a műkereskedelemben, de a művészet történetében is ismert és aki csak kicsit is járatos a műkereskedések, aukciós házak, művészeti galériák, eladó festmények világában vagy kedveli a 20. század eleji magyar művészetet, biztosan találkozott már a nevükkel.

Viski János festményeivel nem ritkán találkozni a műkereskedelemben. Igen sok olajképet alkotott, és igen, festményei legtöbbünk számára egyet jelentenek vizuálisan szembehelyezkedni egy vágtató ménessel.  Lovai, csikós hajtotta száguldó állatai minden korban a népszerűséget jelentették számára. Hosszú élete során végig kísérte munkásságát a magyar paraszti élet, az állatok, de főleg a lovak szeretete. Kivételes biztonsággal formálta meg újra meg újra (és újra) a mozgalmas alakokat, tökéletes anatómiai tudással építette fel formáit. Sok tárlaton vett részt és több kitüntetést is nyertek munkái, sőt a Nemzeti Galériában is őrzik egy olajfestményét.

Épp úgy, mint Edvi Illés Aladárnak – neki több képe is a nemzeti gyűjtemény része -, akinek talán még többen ismerik munkásságát. Ismerős lehet a nagybányai, szentendrei, kecskeméti, budapesti művésztelepek alkotó tagjaként, de illusztrátorként is (pl. Malonyai Dezső A Magyar nép művészete c. könyvének első kötete). És igen, azért a borjak is eszünkbe jutnak gyakran. Kétségtelen, hogy ezt a rendkívül népszerű és aranyos témát Edvi Illés többször, sokszor, elég sokszor alkalmazta.

Két kiváló festőművész két olyan képe került tehát műhelyünkbe, melyek – a fentiek alapján – nevezhetőek akár “szériaterméknek”. Mégsem érdemes így gondolkodni, el is áruljuk, miért.

Mindkét festmény valóban az, aminek látszik, tehát itt nyoma sincs az utánérzésnek, másolásnak, átlényegítésnek, ne’ adj Isten, a hamisításnak. Ez már önmagában jó dolog, az pedig még inkább, hogy  mindkét festmény szerencsés pillanatban került ki a festő műteremből,

Mindkét festőművész munkássága messze túlmutat – ezt nem szükséges kifejteni – a műkereskedelemben fel-és eltűnő szobadekorációkban megnyilvánuló, indokolatlan színekkel és formákkal operáló, “nekem tetszik” vasárnapi festőkön. És bár lehet, hogy ismét boci és ló a téma, tekintsünk el ettől; nézzük a festményeket.

Viski János egyik késői festményéről van szó, állapota nem volt rossz, elsősorban új feszítő keretre volt szüksége és némi tisztításra, a szürkés felszín sárgásan megfolyó lakkot rejtett. A változás mégis látványos volt. A lovak pedig igenis szépek. Ritkán tölt el az ember egy-két percnél többet egy ilyen, vagy hasonló jellegű festmény nézésével (általában egy nappaliban), de a restaurálás az a munka, ahol ez az idő lényegesen több. Érdemes észrevenni, hogy milyen biztos a megfogalmazás, mennyire kézenfekvőek és egyszerűek az eszközök, melyeket használ, és azt,hogy festészetileg ez bizony egy teljesen helyénvaló kép. A restaurálás után pedig még a lovak által felvert por is része lett a kompozíciónak.

Edvi Illés bociképe jobban megviselt állapotban érkezett, bár első látásra nem tűnik fel rajta semmi különös. Kicsit sárga, a felülete azonban hibátlan, kicsit kopott a kerete. A tisztítás során viszont sok olyan réteget találtunk, ami nem tartozott az olajfestményhez. A sok sárga réteg és retus, átfestés alatt ugyan az a borjú volt, csak sokkal szebben és részletesebben. A szignatúra maradt, épen és hibátlanul, a kis festmény hangulata viszont teljesen megváltozott.

Ne lépjünk tovább automatikusan, legyintve arra a látványra, amit mindig látunk – mert nem is így van. Akkor is, ha függ otthon a falon egy, vagy valamelyik élemedettebb rokonnál. Nem is olyan magától értetődő, mint hisszük. Arról nem is beszélve, hogy kis odafigyeléssel újra elővarázsolható, újjáéleszthető az a hangulat, ami anno ennyi kép megfestésére ösztönözte Edvi Illés Aladárt és Viski Jánost és ami olyan kelendő volt a század elején, Budapesten, az egyik, másik, mindegyik tavaszi vagy őszi tárlaton…

A festmények magántulajdonban vannak

 

Válogatás az oldal tartalmából


Feltárás és konzerválás. Helyreállítás és rekonstrukció. Dokumentálás és kutatás. Festmények, műtárgyak, freskók élete és utóélete. Múzeumi történetek, érdekességek restaurátor szemmel. A művészet múltja a jelenben.