“…festmény restaurálás, kép restaurálás, festmény javítás, festmény állagmegóvás, helyreállítás, rekonstrukció, regenerálás, retusálás. Festmény restaurátor vagy festő restaurátor… ? Kép javíttatása, festmény restauráltatása, olajfestmény tisztítása.  Antik festmény restaurálása … Könnyen kapcsolható kifejezések.
Felújítás? Nem gondoljuk, hogy célja egy festmény restaurálásának, hogy “ÚJ” érzetet keltsen, figyelmen kívül hagyva történetét, az anyagok természetes öregedését és azt, hogy sokszor utólag csak elképzeni lehet az eredeti szándékot és látványt.
Nem törekedhet senki kortalanságra – időtlenségre esetleg. Nem ígérhet senki újat – legfeljebb újszerűt. Nem jöhetnek szóba sémák és receptek, mert nem sablonos dolgokkal és szabványokkal dolgozunk. Nem cél az újszerűség sem, de az igen, hogy a műtárgyak eredetijéhez a lehető legközelebb jussunk. Ez pedig minden festmény, minden tárgy esetében más és más. Iránymutatások vannak és tapasztalat, kutatások és vizsgálatok, gondolatok és vélemények. Nincs általánosan megnevezhető megoldás, alkalmazható sablon és nem csak egyetlen megoldás lehet jó…” (Restauratorart)

.

.

.

.

.

.

.

.

Egy Bálint Endre festmény restaurálása

A modern magyar festészet és az avantgard meghatározó, sőt talán legismertebb alkotója, ikonikus művésze Bálint Endre. Tanulmányait az olyan mesterek és barátságok fémjelzik, mint Vaszary János, Vajda Lajos, Aba-Novák Vilmos, Korniss Dezső – de nagyon hamar kiderült az is, hogy Bálint Endre neve legalább ilyen ismerősen fog csengeni az utókornak, és művei a halhatatlanok közé fogják emelni. Egy Bálint Endre festmény restaurálása sem mindennapi feladat, de a megmentése, feltámasztása igazi kihívás. Kissé közhelyesen is hangozhat a “megmentés”, a festmény állapotát tekintve mégis csak jogos a diagnózis, hogy a huszonnegyedik órában került a restaurátorműhelybe… OLVASS TOVÁBB!

A titkos hadművelet – egy tiszt portréja – portréfestmény restaurálása

Mi a teendő, ha sejthető, hogy nem egy alkotás van a festővásznon? Erre – magyarázni sem kell –  nincs instant válasz, minden festmény, minden tárgy legalább annyira egyedi, mint ahány ember fordul orvosához vagy a patikusához, érdemes tehát restaurátort kérdezni a lehetőségekről és határokról. Ilyen esetben rendkívüli figyelemmel kell eljárni és csak fokról-fokra, lépésenként szabad kutatni a felületet, mert természetesen nem látható előre, milyen állapotú festmény kerül a elő a felső réteg alól…Itt azonban jó esélyünk volt arra, hogy valami igazán izgalmasat találjunk, mert a hátoldali felirat alapján egy XVIII. századi tiszti portrét kellett keresnünk, nevezetesen Lieutenant Willibaldus de Gumbert 1745-ben készült arcképét. OLVASS TOVÁBB!

Madonna gyermekkel – XVII. századi olajfestmény restaurálása

Örök téma, örök szépség. Egy igazán látványos változás lépésről-lépésre: számunkra is külön öröm, amikor ekkora változást lehet egy festményen elérni, és külön öröm, hogy mindezt egy valóban régi, szeretett és megbecsült műtárgyon tehettük. Madonna Gyermekkel – örök, visszatérő téma, ovális kompozícióban anya és gyermeke harmonikus egysége, kerek egész… a részletekért OLVASS TOVÁBB!

Barokk oltárkép restaurálása – szent borbála és a kolostor

Igazi átváltozásnak lehetünk tanúi, ha végigkísérjük a szép Szent Borbála oltárkép restaurálását. Hogyan lesz egy felismerhetetlenségig megsötétedett, megsárgult, átjavított festményből egy gyönyörű, barokk oltárkép? Szent Borbála (kiléte mellett) sok részletet rejtegetett a nézők elől. Aki viszont a (sárga) függöny mögé látott, meglátta benne a szépet… OLVASS TOVÁBB!

Hans Makart rózsái – Vénusz és Ámor a restaurátor műhelyben

Egy igazi kortalan szépség, Hans Makart Vénuszt és Ámort ábrázoló olajfestménye járt műhelyünkben. Szemet gyönyörködtető fény-árnyék játék, tobzódás a színekben és határtalan életöröm: most  szó szerint fény derülhetett Makart alkotásának valódi színeire…Kísérd végig az átalakulást, OLVASS TOVÁBB!

 

Vacsora, de nem az utolsó – ritka XVII. századi olajfestmény restaurálása

Vacsora – még nem az utolsó -, szíves vendéglátás (zeneszóval) vagy asztali áldás? Bármelyik legyen is, tagadhatatlanul az egyik legkülönösebb festmény, ami nemrég műhelyünkben járt.  Kétségtelenül komoly művészi értéket képviselő alkotás, régi mester, régi anyagok, nincs helye kétségeknek, nincs tere találgatásoknak: ez a festmény valóban az, aminek látszik: szép, koros olajfestmény az 1600-as évekből, igazi kuriózum, igazi érték. Ennek a festménynek a varázsa nem is az “ilyen volt, ilyen lesz” bűvös felvételeiben rejlik. Nincs felfedezett rejtett szignó, vagy egyéb felirat…Témája nehezen meghatározható, első látásra talán olyan, mint egy vendégség… Ez mind igaz, de az olajfestmény restaurálása ennél lényegesen több érdekességet rejtett. OLVASS TOVÁBB!

festmény restaurálás professzionális festmény restaurátor

Kohán györgy festmény restaurálása – nagyméretű papírkép olajfestékkel, fatáblán

Kuriózum ez a nagyméretű olajfestmény, mely nem rég műhelyünkben járt. Kohán György egyik expresszív, megkapó festményéről van szó, egy fatáblára kasírozott, papírra olajfestékkel festett, hamisítatlanul Kohánra jellemző, vegyes technikákat alkalmazó grandiózus kompozícióról.Kuriózum pedig azért, mert a festmény útja keletkezésétől a mai napig nyomon követhető. Alkotójának kiléte kétségtelen, a képen szereplők pedig ismertek a tulajdonosok előtt…. Egy szóval kétségek és kérdések nélküli, eredeti alkotás, melyet Kohán kifejezetten a képen szereplő családnak készített; a család tagjai pedig a mai napig őrzik ezt az emléket. Képmásokat, egy képet, mementóját egy bensőséges pillanatnak. OLVASS TOVÁBB!


 

a román csarnok restaurálása – szépművészeti múzeum, budapest

Az elmúlt évek egyik legnagyobb szenzációja, eseménye a műemlékek felújítása, műemlékek restaurálása terén – a Várkert Bazár rekonstrukcióját leszámítva – a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának restaurálása. Sőt… nem csak a műkedvelők számára jeles esemény az ország legnagyobb múzeumának újjászületése; ez túlmutat műveken és művészeten, kedveléseken és kedveltségeken, népszerűségen, érdeklődésen és érdekeltségen egyaránt. Az ország közepén, a város közepén, a múzeumépület közepén van egy terem, amit talán soha, senki nem láthatott még így. Láthatták háborús sárülésekkel, láthatták raktárporos állványokkal borítva, így nem. OLVASS TOVÁBB

.

.

.

.

.

.

.

.

új bejegyzések


Alig nagyobb, mint egy képeslap és tökéletesen hozza a nyaralásból küldött-kapott levelezőlapok hangulatát; tó vizén tükröződő naplemente, vitorlás és a végtelen Balaton egy végtelen nyári nap után, amikor mégis megadja magát a hőség és csak a hajótesten megtörő víz szelíd csobogását halljuk, meg persze a béka-kórust. Mindegy, milyen közhelyes, a hangulat alól többnyire senki nem akarja kivonni magát és ez így helyes. Mindannyiunk gyermekkori emlékei, távoliak vagy közeliek, vissza-visszatérnek a homokos helyett műkővel kirakott strandra, a halsütő, a vízibicikli, a homokkal megszórt pokróc mellé. Rubovics Márk apró olajfestménye több, mint tökéletes ebben a témában, piciny vitorlás aranyhídon ringatózik a lemenő nap felé, és szinte tapintható a béke és a csend.

A fenti impresszió persze itt-és ott is sántít, meg elég sablonos is és ma már a békák is kevesebben vannak, vészesen rövidülnek a nevetések mellett a napok, az évek is – mint mindenkinek, aki kinőtt a gyermekkorból. De hát a változás főként bennünk van, és bölcsességek közösségi megosztása és az elmúlt hangulatok sajnálása helyett inkább vegyük észre, hogy a balatoni naplemente (vitorláshajókkal, sőt akár a kishajóként ringatózó kacsákkal együtt is) továbbra is feledhetetlen, gyönyörű és örök. Senki ne próbálja elmagyarázni egy gyermeknek, hogy amit lát és szépnek talál, a kékek, sárgák és rózsaszínek őrületes tobzódása valójában minden képeslapon szerepelt már, hopp, képeslapok is alig vannak manapság. De minden okostelefon képtárában szerepel néhány hattyú, naplemente és vitorlás…akár meg is adhatjuk magunk a boldogság művészetének, dőljünk hátra és csodáljuk meg a zsebkendőnyi nyarat Rubovics Márk festményén.

Mert Rubovics Márk tökélyre fejlesztette a témát. Aki kicsit is rákeresett műveire, láthatja, hogy a Balatont ábrázoló festményei a legnépszerűbbek, de természetesen nem csak a vízparti hangulatnak volt mestere – a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi festményét és számtalan aukciósház kínálja megvételre képeit. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványaként végzett művészként utazott Bécsbe, Párizsba és Berlinbe, hogy a kor változatos művészeti életében ő is részt vegyen. Az élő példa a halhatatlan szépségre; a nyolcvan éve elhunyt festőművész Balaton parti hangulatképei a mai napig ugyanolyan megkapóak, mint a tegnap esti és a ma esti naplemente itt, a parton.

A nyári forróság a vízparton is árthat, így járt ez a falemezre festett olajfestmény is. A festmények üveggel való megóvása lehet nagyon szerencsés és nagyon szerencsétlen választás is, és minden a kivitelezésen múlik, nem a szándékon. A fenti fotón is tisztán látható, hogy az üveg szélei mentén beszivárgó por elhomályosította a látványt, csúnya keretet adva neki, mint egy másodosztályú vasúti kocsi ablakán a kosz.

 

Nagyobb baj, hogy – klasszikus hiba – az üveg és a festmény felülete között szinte nem volt távolság így a plasztikusabb festékcsomók ráragadtak az üvegre, és ahogyan ez lenni szokott, a festék jobban ragaszkodott az üveghez, mint az alapozott falemezhez.

Tulajdonosa új díszkeretbe szerette volna tenni a képet, na meg a homályos üvegtől is meg akarta szabadítani. Ekkor derült ki, hogy a festmény helyenként megfelezte önmagát, és pontosan modellezte a grafikai software-ek layereit.

Ha már a műhelybe került, természetesen nem maradt el az óvatos felületi tisztítás sem, mert a por nem csak az üvegre telepedett rá. Szerencsére a fent látható festékhiányokon kívül csak egészen apró sérülései voltak a képnek, így kevés retus után hamar visszanyerte régi frissességét. Üveglap helyett a felületet védő lakkozást kapott …

… és egy szép, egyszerű, de hangsúlyos díszkeretet, mely tompa arany színével kitűnően kiemeli a festmény színeit (Köszönet a felvételért a végső állapotról!) Apró javítások egy apró képen, de a változás mégis szembeötlő.

Talán csak ennyi hiányzik néha az embernek: ha egy munka kapcsán akkor úgy, de időnként meg kell állni és rácsodálkozni egy naplementére. (Különben könnyű elintézni egy legyintéssel: láttunk már ilyet.) Ne csak gyermekkori ideális emlékek maradjanak a vízben tükröződő, szemfájdítóan tökéletes napkorongról..ha teheted, menj le a partra és vedd észre, milyen földöntúlian kék színe van a víz és a horizont találkozásának, valahol nagyon messze innen.

– A festmény magántulajdonban van –

 

 

Eloszlatjuk a homályt

Kevés élvezetesebb része van a szakmának, mint amikor más szemével láthatjuk a munkánk eredményét, más arcán a meglepetést az új festmény láttán: “Nahát, ez tényleg ugyan az a kép?” Nem nagyzolásból nagyítjuk a hatást, mert a valóság bizony ez: néha olyan drámai a különbség a piszkos és a tiszta között, hogy nem is a kontraszt a meglepő, hanem a teljesen, vadonatúj tárgy. Hacsak nem áll rá a szemünk, nagyon könnyű téves információkat és következtetéseket levonni a múlt ködébe vesző emlékeinkből. Emlékszünk, hogy évtizedek (vagy akár évszázadok óta) ott lógott a kép a nagyszülőknél a komód fölött, mégsem tudnánk pontosan felidézni, hogy milyen is a valóságban. Talán az emlékeink ilyen hiányosak?

Talán. De az is lehet, az is lehet, hogy sosem láttuk igazán, hogy mi függött a falon. Sőt, a nagyi sem. Mint az öreg emberről előkerülő régi fotó, olyan csodálatos a megfiatalodása egyik-másik tárgynak, jó nekik, bár nekünk is újjá lehetne születni egy-egy sikerültebb fiatalkori kép alapján!

Színt vallunk

Még egy fekete-fehér fotó is nagy különbséget mutathat, a festményeknek egyik igen fontos jellemzője mégis csak az, hogy színekkel mesél, színeket formál. A piszok viszont igazságosan elfed mindent, csúnyát és szépet, pirosat és zöldet egyaránt: maradnak a formák, alakok, körvonalak, mint egy könyv tartalomjegyzéke és fülszövege – ez persze kissé túlzó, mégis talán érzékelteti, hogy mi vész a homályba.

restauratorart professzionális festmény restaurátor műhely

Tiszta vizet a pohárba!

A festmények tisztítása, letisztítása (néha találkozunk a kevésbé szerencsés ‘lemosása’ kifejezéssel is) a szakzsargon szempontjából egyébként helytelen kifejezés, pontosabban félig helyes, félig igaz, leginkább összetett. Nem a szemantikai fejtegetések kedvéért, de némi magyarázatra szorulhat, miért találkozunk hol a “feltárás”, hol a “letisztítás” fogalmával, mert tulajdonképp (mint majd’ minden szakkifejezés kifejezés a művelői számára…) logikus. Letisztításnak nevezzük a szó szoros értelmében vett “takarítást”: portörlést, zsírok, koszok, szennyeződések, füst stb. eltávolítását, légypiszkok, pókhálók, rovarbábok,és hasonlók kiseprűzését, míg a feltárás valóban új ablakot nyithat a valóságra: ez magában foglalja a régi javítások, később rátett festékrétegek és persze az öreg, sárgult festménylakk levételét. (Mindez természetesen nem kell fontos legyen a néző számára, csak magyarázza a felvont szemöldököt a szakember részéről, mikor “lemosást” kér valaki. Mindemellett természetesen – mint a szakemberek a saját területükön – sok esetben mi is egyszerűsítünk, és tisztításnak nevezzük a munkafázist.

Száz év homály

A csodálatos átalakulás (a festmények tisztítása, avagy az idő visszapörgetése) számomra mindig is az új színeket jelentette. Nagy elégtételt jelent minden esetben, amikor a tisztítás, feltárás eredményeként azokat a színeket hozzuk adjuk vissza, melyeket a festőművész valaha akart és feltett a vászonra, az igazság pillanata ez, nem másít a múlt, az emlék, nem kell a fülszöveggel megelégedni. Mert általában nem az emlékeink ilyen hiányosak. (És előfordul bizony, hogy vagy száz éve nem olvasta, nem látta senki a valóságot. Száz évnyi kosz pedig nem kevés!)

Kevés élvezetesebb része van a szakmának – akkor is, ha ez a fázis természetesen csak a kezdete a munkának. Talán ez az, amit soha nem lehet megunni; mert több évtizednyi tapasztalattal is ugyan úgy el lehet gyönyörködni a régi-új látványban. Mintha minden elsárgult, kedves fotót egyszerre színesben láthatnánk.

 

Válogatás az oldal tartalmából


Feltárás és konzerválás. Helyreállítás és rekonstrukció. Dokumentálás és kutatás. Festmények, műtárgyak, freskók élete és utóélete. Múzeumi történetek, érdekességek restaurátor szemmel. A művészet múltja a jelenben.