“…festmény restaurálás, kép restaurálás, festmény javítás, festmény állagmegóvás, helyreállítás, rekonstrukció, regenerálás, retusálás. Festmény restaurátor vagy festő restaurátor… ? Kép javíttatása, festmény restauráltatása, olajfestmény tisztítása.  Antik festmény restaurálása … Könnyen kapcsolható kifejezések.
Felújítás? Nem gondoljuk, hogy célja egy festmény restaurálásának, hogy “ÚJ” érzetet keltsen, figyelmen kívül hagyva történetét, az anyagok természetes öregedését és azt, hogy sokszor utólag csak elképzeni lehet az eredeti szándékot és látványt.
Nem törekedhet senki kortalanságra – időtlenségre esetleg. Nem ígérhet senki újat – legfeljebb újszerűt. Nem jöhetnek szóba sémák és receptek, mert nem sablonos dolgokkal és szabványokkal dolgozunk. Nem cél az újszerűség sem, de az igen, hogy a műtárgyak eredetijéhez a lehető legközelebb jussunk. Ez pedig minden festmény, minden tárgy esetében más és más. Iránymutatások vannak és tapasztalat, kutatások és vizsgálatok, gondolatok és vélemények. Nincs általánosan megnevezhető megoldás, alkalmazható sablon és nem csak egyetlen megoldás lehet jó…” (Restauratorart)

.

.

.

.

.

.

.

.

Barokk oltárkép restaurálása – szent borbála és a kolostor

Igazi átváltozásnak lehetünk tanúi, ha végigkísérjük a szép Szent Borbála oltárkép restaurálását. Hogyan lesz egy felismerhetetlenségig megsötétedett, megsárgult, átjavított festményből egy gyönyörű, barokk oltárkép? Szent Borbála (kiléte mellett) sok részletet rejtegetett a nézők elől. Aki viszont a (sárga) függöny mögé látott, meglátta benne a szépet… OLVASS TOVÁBB!

Hans Makart rózsái – Vénusz és Ámor a restaurátor műhelyben

Egy igazi kortalan szépség, Hans Makart Vénuszt és Ámort ábrázoló olajfestménye járt műhelyünkben. Szemet gyönyörködtető fény-árnyék játék, tobzódás a színekben és határtalan életöröm: most  szó szerint fény derülhetett Makart alkotásának valódi színeire…Kísérd végig az átalakulást, OLVASS TOVÁBB!

 

Vacsora, de nem az utolsó – ritka XVII. századi olajfestmény restaurálása

Vacsora – még nem az utolsó -, szíves vendéglátás (zeneszóval) vagy asztali áldás? Bármelyik legyen is, tagadhatatlanul az egyik legkülönösebb festmény, ami nemrég műhelyünkben járt.  Kétségtelenül komoly művészi értéket képviselő alkotás, régi mester, régi anyagok, nincs helye kétségeknek, nincs tere találgatásoknak: ez a festmény valóban az, aminek látszik: szép, koros olajfestmény az 1600-as évekből, igazi kuriózum, igazi érték. Ennek a festménynek a varázsa nem is az “ilyen volt, ilyen lesz” bűvös felvételeiben rejlik. Nincs felfedezett rejtett szignó, vagy egyéb felirat…Témája nehezen meghatározható, első látásra talán olyan, mint egy vendégség… Ez mind igaz, de az olajfestmény restaurálása ennél lényegesen több érdekességet rejtett. OLVASS TOVÁBB!

festmény restaurálás professzionális festmény restaurátor

Kirakós, másként

…sokféle címet lehetett volna adni ennek a pár sornak, mégis maradtunk a kissé sablonos “Mária Gyermekkel olajfestmény restaurálása” elnevezésnél. Miért? Mert igazán egyik sem jellemzi, egyik sem adja vissza azt a hangulatot, ami ennek a festménynek a restaurálását jellemezte. Igazán hangulatfüggő lenne mindez? Természetesen. Minden kép, ahogyan önálló alkotás, ugyanannyira önálló feladat, tapasztalat, és igen, kaland nekünk is. Talán aki orvoslással foglalkozik, megértheti ezt; noha tárgyakról van szó, az anyagi valójuk olyan sokféleképpen viselkedhet – mint természetes, természetből származó “összetevők”-, hogy bár általánosítani lehet, pontos szabályokat felállítani nem. A legérdekesebb tényező természetesen az emberi: valaki keze nyomát, gondolatát, stílusát, egyedi, jellemző, stílust teremtő hibáit, sajátos megoldásait, zsenialitását vagy jellegzetesen érdektelen átlagosságát kell a magunkévá tenni, hogy tárgyilagosan, de hitelesen tudjunk helyreállítani, újra életre kelteni egy műtárgyat. OLVASS TOVÁBB!

Anthony van Dyck és a Házaspár képmása

Múltidézés egy kiállítás kapcsán, kicsit másként. A Szépművészeti Múzeum legutolsó és eddig talán legszebb kiállításán, a “Rubens, van Dyck és a flamand festészet fénykora” című óriás tárlaton szerepelt  Anthony van Dyck gyönyörű alkotása, az idős házaspárt ábrázoló páros portréfestmény. Személyes ismerőseink ők, hiszen sok-sok évvel ezelőtt mi restauráltuk az ifjú mester remekművét, a Múzeum gyűjteményének gyönyörű darabját. Nekünk az egyik kedvencünk volt a kiállításon… OLVASS TOVÁBB!

Kohán györgy festmény restaurálása – nagyméretű papírkép olajfestékkel, fatáblán

Kuriózum ez a nagyméretű olajfestmény, mely nem rég műhelyünkben járt. Kohán György egyik expresszív, megkapó festményéről van szó, egy fatáblára kasírozott, papírra olajfestékkel festett, hamisítatlanul Kohánra jellemző, vegyes technikákat alkalmazó grandiózus kompozícióról.Kuriózum pedig azért, mert a festmény útja keletkezésétől a mai napig nyomon követhető. Alkotójának kiléte kétségtelen, a képen szereplők pedig ismertek a tulajdonosok előtt…. Egy szóval kétségek és kérdések nélküli, eredeti alkotás, melyet Kohán kifejezetten a képen szereplő családnak készített; a család tagjai pedig a mai napig őrzik ezt az emléket. Képmásokat, egy képet, mementóját egy bensőséges pillanatnak. OLVASS TOVÁBB!


 

a román csarnok restaurálása – szépművészeti múzeum, budapest

Az elmúlt évek egyik legnagyobb szenzációja, eseménye a műemlékek felújítása, műemlékek restaurálása terén – a Várkert Bazár rekonstrukcióját leszámítva – a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának restaurálása. Sőt… nem csak a műkedvelők számára jeles esemény az ország legnagyobb múzeumának újjászületése; ez túlmutat műveken és művészeten, kedveléseken és kedveltségeken, népszerűségen, érdeklődésen és érdekeltségen egyaránt. Az ország közepén, a város közepén, a múzeumépület közepén van egy terem, amit talán soha, senki nem láthatott még így. Láthatták háborús sárülésekkel, láthatták raktárporos állványokkal borítva, így nem. OLVASS TOVÁBB

.

.

.

.

.

.

.

.

új bejegyzések


Velence kisebb és nagyobb látképe – átszakadt, lepergett, visszahajtott olajfestmény restaurálása

Velence, semmi kétség! Gondolák, napfény, vízre épült házak és ciprusok. A festmény megviselt állapotban, de megbecsülve érkezett hozzánk. Megviseltségét az eltelt idő és a művész által felhasznált anyagok sérülékenysége közösen okozta; a ritka szövésű, gyenge festővászon bizony kiszakadt, a vászon szövésébe beülő alapozómassza pedig érdekes (amúgy a maga módján szemrevaló), négyzetes, vagy ha úgy tetszik, kockás mintázatban pergett, mint a száraz falevél, úgy morzsolódott a pókhálóvékony, elöregedett vászonról a sok apró festékmorzsa.

A tisztítás után (nem volt ugyan túlságosan piszkos a felület, de a téma olyan színes és vidám lett amint visszakapta eredeti színeit, hogy egyből feltűnt, eddig csak szürke fátylon keresztül szemlélhettük a látványt) a festmény le lett bontva a vakkeretéről, mert úgy döntöttünk, hogy mindenképpen dublírozni kell a vásznat, azaz megduplázni, egy másik vásznat ráerősíteni, ráragasztani.

Gyakori és tulajdonképpen gyakorlatias megoldással találkoztunk, amikor azzal szembesültünk, hogy a festmény széleit kb. 5 cm szélességben ráhajtották a vakkeretre, másként fogalmazva: az eredeti kompozíció bizony nagyobb volt, csak visszahajtották, mint egy túl hosszú nadrágszárat. Egy kép sérült széleit (lekopott, kidörzsölődött élek, kiszakadt szögelések, lepergett festék a hajtásoknál) nem könnyű kezelni, hiszen igénybe vett területről van szó. Javítgatni, foltozgatni nehezebb, mint egyszerűen kisebbre venni a képet és ezzel az egyszerű, bár meglehetősen kezdetleges módszerrel megszabadulni a roncsolt vászonszegélytől.

Szerencsénk volt, a sérülések itt nem voltak olyan súlyosak, hogy ne lehetett volna jóvá tenni őket. Nagyon valószínű, hogy az eredeti vakkeret belső éle kissé belenyomódott a vászonba és ettől itt-ott lepergett a festék, ezért ennek eltüntetésére egy vakkeretnyivel keskenyebbre és rövidebbre alakították a látványt. És láss csodát: alul még egy szignó is előbukkant. Igaz, az olvashatatlanságig töredékes, de szignót találni mégiscsak öröm…

A dublírozás után (mely ebben az esetben hagyományos eljárásokkal, kizárólag természetes anyagokkal készült) a festmény kitűnő kondícióban, új, nagyobb vakkeretre feszítve várta a retust.

Bár elsőre nem feltűnő – talán a mozgalmas ecsetkezelés, a vibráló színes foltok miatt – de sok-sok apró hiányt kellett meg-nem-történtté tenni. A végeredmény viszont magáért beszél: az olajfestmény restaurálása után átadott mű sokkal tisztább, szebb felületű, színesebb, egységesebb lett. Sőt, még nagyobb is…

A festmény magántulajdonban van

Csillag pihenője

… “Pihenő” névre lett keresztelve ez a hangulatos, hamisítatlanul hazai, paraszti életképet, jelenetet, nyári délutánt felidéző olajfestmény, Csillag József festőművész egyik alkotása, melyet – bízvást lehet állítani – jó kedvében alkotott a mester.

Csillag József “Pihenő”-je nem okoz meglepetést a témaválasztás terén, a nyári délután melegében megfáradt lovak fénylő háta, a szénaboglya ragyogó sárgája a hamisítatlanul kék és hamisítatlanul nyári égbolt alatt, a lila árnyékot vető kerítések mögött porosra fakult bokrokkal teret teremtő kompozíció olyan ismerős, mintha már láttunk volna hasonló témaválasztást, hangulatot, kompozíciót.

Csillag nevezett alkotása mégsem az a “tizenkettő-egy tucat”, elsősorban a tagadhatatlan festői értékei miatt – tessék most elvonatkoztatni zsánerkép jellegtől, alkonyi fényben vörösbarnán ragyogó lovak kék éggel alkotott komplementerétől – tessék meglátni, hogy festőileg kimondottan kellemes alkotás.

Ráadásul nagyon szép példa arra – és itt engedtessék meg a hazabeszélés, hogy a festmény restaurálás után bizony még sokkal, de sokkal jobban néz ki. Igen, részben azért, mert felettébb koszos volt (elegánsabban szennyezett, de a témához illő egyszerű szókimondással nyugodtan nevezzük koszosnak), részben pedig azért, mert sok olyan apró részlet, festői finomság lett látható, ami eddig rejtve volt. Nem új részletekre gondolok, hanem a felület formálására, az ecsetkezelés egyedi jellegzetességeire, a festői fogások gazdag tárházára.

A “Pihenő” játékosan váltogatja a vastag, plasztikus festékrétegeket a lazán, szinte hanyagul felrakott olajfesték-maszattal, és nem átall felhőt kreálni az ürességből: a vászon fehér alapozását véve alapul, az eget csak köré festi és a foltból felhőt kerekít.

Játékos kedvére bizonyíték, hogy nem ragaszkodott jól bevált sémákhoz, hanem tudott a megfelelő időben és ponton változtatni. Szemfülesebb olvasók bizonyára azonnal felfedezték a gazda alakját a ló (talán Csillag, Csillag és társa) előtt. Talán mindenki egyetért abban, hogy kár lett volna a kompozíció keretei közé zsúfolni a nagydarab embert, így volt ezzel Csillag József is, és rövid úton lefestette a kalapos alakot. A gazda szeme így csak távolról őrizheti jószágát, a festmény mégiscsak nyert vele, maradt pentimento és érdekesség, egyedi vonás.

Pici lyukaktól és megereszkedett vászontól eltekintve szerencsére jó állapotú a kép, így öröm volt lakkal visszaadni a délután fényét, színét, mélységét; némi olajfesték retus és újból süt a délutáni nap. Rá kell csodálkozni néha az egyszerűnek tűnő dolgokra is, különben sok mindenről lemarad az, aki nem áll szóba példának okáért, délutáni pihenőjüket tartó lovakkal…

A festmény magántulajdonban van

 

 

Válogatás az oldal tartalmából


Feltárás és konzerválás. Helyreállítás és rekonstrukció. Dokumentálás és kutatás. Festmények, műtárgyak, freskók élete és utóélete. Múzeumi történetek, érdekességek restaurátor szemmel. A művészet múltja a jelenben.