Restaurálás – nézőpontok 1.

 

restaurator art restauratorart restauralas festmeny javitas es felujitas (10)Dokumentálás

Egy-egy restaurálási munka. egy-egy festmény felújítása során rengeteg fényképfelvétel készül. Részint azért, mert a dokumentálás jelentősége a restaurátor szakmán belül nagyon nagy, nem csak az elvégzendő/elvégzett beavatkozásokat, azok szükségességét, eredményét rögzíti, de  maga a restaurátor is folyamatosan használja a felvételeket a restaurálás során – néha még minket is meglep, milyen rengeteget változik egy-egy festmény, mire véget ér restaurálás folyamata. Különösen a hosszú, hónapokig, vagy akár évekig tartó munkák esetén igazán érdekes visszatérni a kezdetekhez néhány fotó erejéig.

Objektív látásmód

Részint pedig azért készülnek felvételek, mert az évek alatt az objektív valamiféle második szemmé válik, és mint ahogyan “fejben rajzolás”, vagy  csendben történő zeneszerzés létezik, létezik az is, hogy különösebb indok és indíték nélkül lát a fényképezőgép lencséje és rögzíti a látványt. Talán azért, mert szép. Talán csak megszokásból. Talán van vele valami tudattalan célja?

Jelenségek

A restaurálás (mint jelenség) egyik nagyon vonzó tulajdonsága, hogy váratlan szépségek lephetik meg az embert ott is, ahol nem számítana rá; ugyan kicsoda találna szépnek egy atomjaira szétszedett tárgyat (ez az az állapot, ahol a laikus úgy érzi, jobb állapotú volt a kosz és sárga lakk által összetartott, már legalább megszokott külsejű festmény, restaurálás előtt).

restaurator art restauratorart restauralas festmeny javitas es felujitas (3)Szubjektív

Az esztétika viszont nem mindig ott és olyan formában van jelen, ahol és ahogyan illene. Kicsit elvonatkoztatva a témától, kicsit szabadjára engedve a képzelőerőt, rejtőznek lehetőségek a véletlen/szándékos felvételek világában…restaurator art restauratorart restauralas festmeny javitas es felujitas (13)

restaurator art restauratorart restauralas festmeny javitas es felujitas (14)

restaurator art restauratorart restauralas festmeny javitas es felujitas (7)

 

restaurator art restauratorart restauralas festmeny javitas es felujitas (5)

restaurator art restauratorart restauralas festmeny javitas es felujitas (12)

 


lyukas festmény foltozása, szakadt festmény, kilyukadt a festményem, szakadt vászonkép, kép javítás, kép felújítás festmény felújítás, festmény restaurálás, képrestaurátor

Lyukas festmény foltozása – esettanulmány

szakadt festmeny lyukas festmeny restauralasa restauratorart restauratormuhely  (2)

Egyszer minden kiderül – lehetne bölcselkedni, mikor a történelem homályába vesző múltból visszaköszön egy-egy kollégánk keze nyoma.

A fenti látványt szemlélve teljes joggal feltételezhető, hogy itt bizony lyukat leplezett több-kevesebb sikerrel valamikor egy restaurátor, vagy restaurálást önjelölt módon végző festőművész. Ez persze nem baj, a festő restaurátor sokszor festőművész is egyben és régente is sokszor előfordult, hogy festőművész javított képeket, végül is – ha pusztán az egykori és mai szakmákat tekintjük – hozzá állt legközelebb. A gond ott kezdődik, amikor maga a festmény javítás ténye kissé lazán van kezelve, mondhatni dilettáns módon, a “jó lesz az úgy is” jegyében.

szakadt festmeny lyukas festmeny restauralasa restauratorart restauratormuhely  (4)A szóban forgó olajfestmény letisztítása után (19. századi gyönyörű tájkép, porcelánkék égbolt, vékony, hullámosodásra minden körülmény között hajlandó vászon) mint várható volt, valóban előbukkant egy kitt (mely az eredeti krétás alapozóréteg pótlására szolgál). A meglepetést az okozta, amikor a festményt a feszítőkeretéről leemelve rögtön megjelent a kérdéses lyuk is:

szakadt festmeny lyukas festmeny restauralasa restauratorart restauratormuhely  (6)A restaurálás itt mintha két célra is irányult volna egyben, a vászon hiánya mellett a feszítőkereten lévő számtalan rovarjárat egyikét is ki szerette volna talán pótolni a festmény felújítást végző néhai mester…Ez persze fikciónak is gyenge, inkább a gyors és látványos eredmény – kevés munka párosítás jegyében zajlott a festmény restaurálás, amikor a festményen lévő lyukat gyors és egyszerű megoldással “hozzáglettelte” a vakkerethez.

A lyuk végül is be van tömve, csak ne akarja senki levenni a festményt a vakkeretről; bár ha le kell venni, az nagy eséllyel újabb restaurálás keretében történik, akkor pedig úgy is mindegy – lehet, hogy így okoskodott a hajdani restaurátor, de valószínűbb, hogy nem okoskodott sehogy.

szakadt festmeny lyukas festmeny restauralasa restauratorart restauratormuhely  (7)

A megoldás lyukas festmény foltozása esetén természetesen akkor is és most is úgy kezdődött volna/kezdődik, hogy – ki nem hagyható lépésként – először a festővászon anyagát kell pótolni, egy méretre és alakra vágott miniatűr folttal, ügyelve a vászon vastagságára, szálsűrűségére, szálirányára, anyagára…. és utána sorban a többi lépés…

szakadt festmeny lyukas festmeny restauralasa restauratorart restauratormuhely  (3)

szakadt festmeny lyukas festmeny restauralasa restauratorart restauratormuhely  (1)

 


A festő keze nyoma, avagy festő és restaurátor gondolatok

Egy festmény restaurálása során talán a legszebb ajándék tetten érni egy több száz évvel ezelőtti gondolatot, egy kísérletet, egy ötletet. Nem korszakalkotó dolgokra, művészettörténet tudományt felforgató felfedezésekre kell gondolni, nem zseniális technikai újításokra vagy paradigmaváltó nézetek váratlan kinyilatkoztatására – nagy pillanatokra várni lehet ugyan, de várakozás helyett érdemesebb résen lenni. Nem tudható, mikor találkozik a festmény restaurátor olyan aprósággal, amely váratlanul okoz meglepetést…

(A festmény, melyen a képen szereplő kéz látható, éppenséggel nem nevezhető átlagos munkának – a grandiózus, több, mint három méter széles és közel két méter magas olajfestmény Jacopo Tintoretto festőműhelyében készült a 16. század második felében és a velencei reneszánsz festészet kiváló példája – most mégis egyetlen, szó szerint tenyérnyi részletét emelnénk ki. A festmény restaurálásáról szóló cikk portfóliónkon belül, Vászonképek restaurálása oldalunkon olvasható.)

letisztitott olajfestmeny feltart festmeny sarga lakk eltavolitasa restauratorart (8)

Valójában semmi különleges, jelentős, vagy felfedezés értékű gondolat nem kapcsolható ehhez a kézhez, mely Krisztus jobb keze, s melyet két különböző mozdulat közben örökített meg a festő. Krisztus, aki a házasságtörő asszony felett ítélkező tömeg közepén foglal helyet, beszéde közben jobbjával gesztikulál – hol tenyerét felfelé fordítva, hol tenyérrel lefelé. A két változat közül mégis az első volt a festő kedvére való, így a lefelé hajló kézfejet eltüntette, lefestette. (Az olajkép többszöri restaurálása miatt, melyeken az elkészülte óta eltelt több, mint négyszáz év alatt átesett, ezt többször felfedezték, feltárták, visszafestették, így fedeztük fel mi is a festmény restaurálása során.)

Mégis, az ilyen felfedezések hozzák igazán közel a festményt, a festőt, a nagybetűs “Művészetet” a nézőhöz – az ilyen apró gesztusok, melyektől végtelenül közelivé és emberivé válik minden. Számomra – mint műélvező és mint restaurátor – ezek az apró részletek bizony nagyon is sokat számítanak. Dicsőített művészek is gondolkodtak, próbálkoztak sőt tévedtek is – nem is ritkán, hiszen nem minden ecsetvonás átgondolt és nem feltétlenül hordoz jelentést. Éppen ettől válik igazivá, sőt ha úgy tetszik, valamilyen rejtélyes módon ettől válik művészetté…


olajfestmény restaurálása, olajkép restaurálása, festmény felújítás, festmény javítás, antik festmény felújítás, hullámos festmény, lepereg a festék a festményről

Időben cselekedni – pergő festék konzerválása, olajfestmény restaurálása

Időben cselekedni mindig erény. Lassú folyamatoknál, melyek nem látványosan, inkább észrevétlenül, hangtalanul és fájdalommentesen zajlanak – még inkább. Észrevenni az intő jeleket és időben közbelépni: életmentő.

Adott esetben inkább műtárgymentő. Nincs könnyebb, mint belefelejtkezni a látványba, hogy a falon függő festmény nem csak sötét, hullámos, de mintha hiányozna is belőle. Hiszen tavaly is így nézett ki, sőt már évek óta ilyen. Hogy azóta kicsit mintha több hiányozna? Meglehet. Eljön aztán a pillant, mikor egy kiadósabb portalanítás alkalmával sokkal több hiányzik a festékből, mint addig.

restauratorart olajfestmeny restauralas festmeny felujitas keprestauralas restaurator art (10)

Megvárni persze nem kell ezt az állapotot.

Szüle Péter kisméretű olajfestménye épp időben került restaurátor műhelybe. Szerencsés eset, mikor új tulajdonosa meglátja a vásárolt vagy örökölt festmény valódi állapotát és felismeri, hogy restaurátori beavatkozásra van szükség – itt és most.

Valószínűsíthető, hogy valaha tartósabban víz érhette a festmény jobb szélét, itt a legnagyobb mértékű a kár – a feszítőkeret alatt a vásznon pedig foltok árulkodnak arról, hogy nem spontán történt a festékréteg lehámlása.

restauratorart olajfestmeny restauralas festmeny felujitas keprestauralas restaurator art (23)

Az olajfestmény restaurálása során a restaurátor legelső teendője ilyenkor, hogy azonnal megállítsa a festék pergését és ezzel elejét vegye a további területek pusztulásának.

restauratorart olajfestmeny restauralas festmeny felujitas keprestauralas restaurator art (12)

Helyi konzerválás után következhet a többi munkafázis, a sárgult, megsötétedett lakk eltávolítása (festmény tisztítás) majd a feszítőkeretről leemelve a festmény konzerválása.

restauratorart olajfestmeny restauralas festmeny felujitas keprestauralas restaurator art (28)

restauratorart olajfestmeny restauralas festmeny felujitas keprestauralas restaurator art (26)Minden kép restaurálás, festmény felújítás rejt magában néhány apró ajándékot, jutalmat. Általában sok finom részlet, pici esetlegesség bukkan napvilágra, amit eddig eltakart a megsárgult, elhomályosodott lakkréteg. Szüle Péter munkásságára, különösen korai festményeire jellemző a sötét tónusok, mély barna színek alkalmazása, melyekkel életképeit, parasztokat, szegény embereket, népi jeleneteteket ábrázoló festményeit alkotta. Ezen a fejkendős leányt ábrázoló képén restaurálás után egészen közelről figyelhető meg, hogy a sötét háttérből élesen kiváló alak sajátos, plasztikus megfogalmazásának titka az, hogy a világos területek (az ábrázolt alak) alatt sötét, hideg barna aláfestést alkalmazott. Ez dereng át a világos színeken és határozza meg a festmény hangulatát, mely tökéletesen alkalmazkodik az ábrázolt témakörhöz, a szegényebb néprétegek, a paraszti élet realista módon előadott világához.

Szintén az olajfestmény restaurálása során lettünk figyelmesek a szignatúra menet közbeni megváltoztatására: a művész eredeti szándéka szerint a még puha, nedves festékrétegbe történő karcolással szignálta volna a festményt. Mégis meggondolta magát (lehet, hogy még túlságosan friss volt a festék és nem jelentek volna meg szépen a betűk?- az “S” felső íve el is mosódott) és világos festéket alkalmazott nevének jelzésére. Az apró “S” mégis megmaradt, kevéssel a szignatúra mellett…

restauratorart olajfestmeny restauralas festmeny felujitas keprestauralas restaurator art (31)

Az ilyen apró meglepetéseknél természetesen fontosabb, hogy a festmény jelenleg már “biztonságban van” és tulajdonosa még hosszú – hosszú ideig örömét lelheti benne…

Szüle Péter festménye magántulajdonban van


freskórestaurálás, falkép restaurálás, falkép restaurátor, kép restaurálás, restaurálás, templomrestaurálás, templomfestők, templom felújítás

Falkép restaurálás vs. vizes templomfalak – vízválasztó döntések és megoldások a templomrestaurálásban

A falak vizesedése sok templomban, sok régi építésű épületben állandó probléma. Nem volt ez másként a toponári Szentháromság-templomban sem, ahol a megemelkedett talajvíz és a szigetelés nélküli téglafalak találkozásából eredő összes hátrány egyszerre jelentkezett.

Gyöpös Miklós és Szűcs Gergely festő restaurátorok feladata volt, hogy megoldják ezt a problémát, mely összetettségében túlmutat a falkép restaurátor feladatkörén, a falkép restaurálás általános kérdésein és kihívás elé állít minden szakembert. A toponári templom restaurálása 2011-től  2014-ig tartott. Bővebben itt olvashat róla.

toponar templom falkep restauralas karzat alatt restauralas elott es utan (1)

A települések fejlődése, a környező területek beépülése, az urbanizáció sokat ront a helyzeten, mert a természetes talajvíz elvezetés sok helyen ellehetetlenült. A városokban, falvakban kevesebb kutat használnak – ami a talajvizet természetes módon szabályozná -, viszont nőtt az aszfalttal borított területek nagysága, mely a természetes párolgást megakadályozza. A régi épületek utólagos szigetelése nem minden esetben megoldható, így az egyház is sokszor szembesül a templomépületek folyamatos vizesedésével, a vakolatok, lábazati falfestések romlásával. Jó esetben ez jelenthet néhány sófoltot, sókivirágzást, rosszabb esetben azonban komoly pusztítást is okozhat a talajvíz – mint a Szentháromság-templomban is.

Jelen esetben az alsó falszakasz olyan mértékben volt sókkal terhelt és lepusztult állapotú, hogy olyan megoldást kellett találni, melynek hatása azonnali és tartós is egyben. A lábazatra korábban cementes vakolatot hordtak fel (általános és sajnálatos jelenség régi épületek felújításánál) mely megakadályozta a párolgást, viszont mögötte a víz a téglafalban kb. 2 méter magasra felkúszott. A restaurátorok a teljes lábazati cementes vakolat lebontása után a sóterhelt téglaréteg eltávolítása mellett döntöttek, mert csak így lehetett lehetővé tenni és az adottságokhoz képest optimálissá tenni a talajnedvesség folyamatos távozását.

A fal síkjában új, a talaj felől szigetelt téglafal épült, néhány cm- es légréssel az eredeti falazás előtt, mely így beljebb helyezkedik el és az új kantfalon hagyott szellőzőnyílásokon keresztül folyamatosan el tudja párologtatni a nedvességet. A szellőzőnyílásokat lóhere alakú, kerámiából égetett betétekkel alakították ki, melyeket erre a célra terveztek és készíttettek. Az új falazásra vakolat került, melyre a falkép restaurálás következő lépéseként immár biztonságosan el lehetett készíteni a teljes lábazati rekonstrukciót, rekonstrukciós festést.

Ezt az eljárást, mely a falak folyamatos szellőzését, az állandó levegőcirkulációt biztosítja, a szentélyben, a hajóban és a bejárati, karzat alatti falszakaszokon is alkalmazták.

Gyöpös Miklós és Szűcs Gergely falkép restaurátorok így végül olyan megoldást találtak a vizesedő falak szellőzésének és a falfestmények nedvesség okozta pusztulásának problémájára, mely sok, hasonló állapotú és adottságú templom számára megoldás lehet.


kozepkori festeszet, olasz muveszet, muemlekvedelem, muemleki epulet restauralasa, epulet restauralas, falkeprestauralas, falkep restauralasa, fresko konzervalasa, fresko restauralas

Arco műemlékvédelme – festő restaurátor Itáliában II.

Nagyon hanyag dolog volna, ha ennyivel megelégedne a művészetkedvelő. Elő a turista prospektusokat, térképeket (melyre, mint utóbb kiderült, egyáltalán nincs szükség), útikönyveket és irány a kastély, Arco városának fő nevezetessége. Feltehetően már a 11. században állt, és még mai is meglepően sok része áll, gondosan karbantartva, megőrizve az utókornak. A kastélyhoz kanyargós út visz fel, de eltéveszteni nehéz, mondhatni, minden út a kastélyhoz vezet. Sötét cédrusok övezik a tornyot, melynek csak három külső fala áll – de milyen szerencse, pont jó szögből lehet fényképezni a vár alól.

kozepkori festeszet, olasz muveszet, muemlekvedelem, muemleki epulet restauralasa, epulet restauralas, falkeprestauralas, falkep restauralasa, fresko konzervalasa, fresko restauralas

 

Innen még hosszú út visz fel a legrégebbi részekig, ahol a kastély fő nevezetessége látható: középkori falképeket őrző várkápolna. A festményeket 1986-ban restaurálták, és sajnálatos, de egészen érthető módon nem lehetett róluk felvételt készíteni.

Az eltelt harminc év dacára kitűnő állapotban vannak a festmények, melyeknek történetét a vár egy másik termében vetített ismeretterjesztő filmről ismerhetjük meg.

Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Castello_di_Arco.jpg?uselang=hu#file

 

 

A kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Castello_di_Arco.jpg?uselang=hu#file , szerző: Piero.innocente

A város további meglepetéseket is tartogat: festői a környezet és szó szerint is, mert nagyon sok épületen, köztük a főtéren álló templomon is felfedezhetőek a külső falon lévő, minden időjárással dacoló falfestések. Első pillantásra dombormű fríz benyomását kelti, de közelebbről – vagy megfelelő optika használatával – festettnek bizonyulnak a zeneszerszámokat ábrázoló betétek.

Külön érdemes megfigyelni azokat a megoldásokat, ahogy a felújított (elkerülhetetlenül) épületeken “tanúként” meghagynak egy-egy területet, mely bemutatja az eredeti vakolatot, színt, struktúrát. Néha maga a felújítás is felújításra szorulna, de ez nem csoda: szinte mindegyik épület lakóház, napi használatban van. Talán épp ezért maradtak meg… (A műemlékvédelemnek, műemléki épületek bemutatásának ez a módja természetesen hazánkban is általános).

Vannak persze egészen érdekes megoldások, melyek egyenesen hajmeresztőnek tűnnek, de bízzunk benne: jó néhány száz évet kibírt így az épület… A felvétel egy átjáró (belső udvarba vezető kocsibejáró) mennyezetéről készült,

kozepkori festeszet, olasz muveszet, muemlekvedelem, muemleki epulet restauralasa, epulet restauralas, falkeprestauralas, falkep restauralasa, fresko konzervalasa, fresko restauralas

Végezetül adózzunk az elkerülhetetlen turista-felvételeknek is (festő restaurátor szemmel, természetesen) mert valóban, nem lehet nem lefényképezni, csak a hangulat kedvéért..

kozepkori festeszet, olasz muveszet, muemlekvedelem, muemleki epulet restauralasa, epulet restauralas, falkeprestauralas, falkep restauralasa, fresko konzervalasa, fresko restauralas

kozepkori festeszet, olasz muveszet, muemlekvedelem, muemleki epulet restauralasa, epulet restauralas, falkeprestauralas, falkep restauralasa, fresko konzervalasa, fresko restauralas


Néhány gondolat utólagos szignatúráról, sárga lakk alatt rejtőzködő igazságról és magyar festőkről Münchenben – tanulmány portré restaurálása

Sztereotípiák, pro és kontra

Első látásra

A leányfejet ábrázoló, kis méretű, besötétedett festmény tipikus példája annak, hogy nem érdemes első látásra ítéletet mondani egy festményről illetve arra, hogy milyen könnyű (lehet) akár a második, sokadik pillantás után is téves következtetéseket levonni. Miért is? Első látásra legalábbis semmitmondónak tűnhet a még letisztítatlan festmény sárgult lakk alatt hullámosodó felülete, látható, hogy portré, talán egy fiatal leány. A lakk poros, a vászon felfeszítése meglazult, ráadásul úgy tűnik, hogy jóindulattal is közepes kvalitású, igazán semmi különös, semmi említésre méltó, a feladat most egy egy-a-sok-közül portré restaurálása.

besargult festmeny regi festmeny restauralasa antik festmeny tisztitasa  es javitasa (15)

Restaurálás előtt

Második látásra

Szignatúra a bal alsó sarokban. Ennek általában örülni lehet, de van olyan formája is, amikor a restaurátor nem osztatlan lelkesedéssel üdvözli a festő kézjelét. A felületbe bekarcolt szignatúrának több fajtája létezik – a friss festékrétegbe ecsetnyéllel vagy más eszközzel karcolt szignó egyértelműen egy korú a festménnyel – a száraz festékrétegbe karcolt évszám és név azonban gyanús, hogy későbbi. Honnan lehet észrevenni? A vonalak nem “szaladnak”, a megszáradt festék felületét megsértő vonalak szögletesebbek és apró kitörések szegélyezik. Egy, a festés dátumánál később felkerülő szignó esetében nagyobb annak az esélye, hogy nem a festő kézjegye, illetve hogy nem pontos információkat hordoz a festő személyére vagy az évszámra vonatkozóan.

Szignatúra a bal alsó sarokban

Szignatúra a bal alsó sarokban

Harmadik látásra

A portré restaurálása a felület feltárásával kezdődött. A festmény tisztítása során eltávolítottuk az elsárgult, megsötétedett lakkot; a kép pedig meglepően sokat tisztult. Hirtelen világossá vált (szó szerint is) hogy nagyon is kellemes hangulatú, könnyed és igen ügyes tanulmányról van szó. A művész tökéletesen birtokában volt a festői eszközök ismeretének, a sötét tónus, a visszafogott színek ellenére sem komor vagy unalmas a portré. Az olajfesték könnyen, foltszerűen, formakövetően és tiszta színekben van felhordva az alapozásra, melyet néhol előbb sötét aláfestő réteggel fedett, majd ebből emelte ki és formálta meg a világosabb területeket, kihasználva formaalkotásra az áttűnések okozta effektusokat. A arc ábrázolása anatómiailag pontos, látszik rajta, hogy festőjének nem az első és nem a második próbálkozása egy portré megalkotására.

Negyedik látásra

A hullámos vászon vasalása, a festmény dublírozása (a gyenge festővászonnak új vászonra való rögzítése, ragasztása) után érdemes még egy pillantást vetni a szignatúrára. A felirat a következő: München ’87 valamint egy ER monogramm. A ’87 egyértelműen 1887-et jelöl, mind stíluskritikai, mind anyagismereti oldalról vizsgálva. Érdemes figyelembe venni most azt a lehetőséget is, melynek némileg kisebb ugyan az esélye – de csak matematikailag. Ha valódi az évszám, a helyszín (és a monogramm) – és mindezt akár a festő is karcolhatta a felületbe, mondjuk fél évvel a kép elkészülte után…  máris többet tudhatunk a festményről.

München a 19. század végén az akadémikus történelmi festészet fellegvára és egyben az új hangok, új színek új művészeti látásmódok és tapasztalatok szülővárosa is volt, ahová egész Európából, így Magyarországról is rengetegen érkeztek tanulni. Ebben az időszakban, amikorra ezt a festményt datálhatjuk, ismert, hogy Münchenben járt, tanult és dolgozott például Csók István, Neogrády Antal, Pálya Celesztin, Grünwald Béla, Poll Hugó, Vaszary János, Lyka Károly és még sokan mások, innen indult ki a Nagybányát megelőlegező Hollósy kör…

A leányportré tökéletesen illeszkedik ebbe a milliőbe, a laza, naturalista festésmód, a festőiskolai tanulmányt idéző megfogalmazás valóban jelentheti azt, hogy a szignó egy korú a festménnyel – legfeljebb néhány hónap, vagy év különbséggel, de ez igazán már nem is lényeges. …..Már csak az a kérdés: ki lehetett E.R.?

A portré restaurálása Gyöpös Viktória és Gyöpös Miklós munkája; a festmény magántulajdonban van.

besargult festmeny regi festmeny restauralasa antik festmeny tisztitasa  es javitasa (8)

Restaurált festmény


Mű- és emlékvédelem: Arco falfestményei – festő restaurátor Itáliában 1.

Arco városa több, mint mesebeli helyen fekszik. Nem messze a Garda tótól, Veronától és hasonló népszerű úti céloktól, pálmafák, magnóliák, ciprusok, ködös hegycsúcsok és kanyargós szerpentin utak ölelik körbe a kis Észak-Olasz települést. Hegymászók paradicsoma, különféle extrém sportok és sportolók bázisa, akik a környező hegyek meghódítását nyári életcéllá téve már tavasszal megszállják a középkori városka utcáit és tereit. Parányi város, méretéhez képest nagy területű régi városrésszel, várral, múzeumokkal, a több száz éves múlt lépten-nyomon jelen lévő emlékeivel. Festő restaurátor Olaszországra egyfajta Mekka-jelleggel tekint, első sorban a műalkotások, falképek, szobrok, antik, középkori és reneszánsz stb. műemlékek kiapadhatatlannak tűnő bősége miatt. Általában is szívesen kitekintünk más országok kollégáinak munkáit, munkamódszereit tanulmányozni… próbát tettünk hát Arco városával is, ahová teljesen ismeretlenül, egészen más úti céllal érkeztünk.

Kellemes meglepetésként ért, hogy a könnyen megközelíthető, gyönyörű, régi városrész – a belváros – szűk sétálóutcái, magas,rozzant, ám kitűnően karban tartott épületei itt is, ott is falfestményeket, falképeket rejtenek. A mediterrán módra szélesen kinyúló párkányok – melyeknek itt teljes létjogosultsága van, a magasan a fedélszék alatt lévő ablakokkal és a lapos szögű cseréptetőkkel együtt, ellentétben hazánkban is fellelhető túlmodernizált vadhajtásaival – a párkányok festett frízeket védenek az esőtől, az épületplasztikák gondosan konzerválva, karban tartva díszítik a házakat. A modern építészeti elemek, a kikerülhetetlen újítások, kirakatüvegek ennek ellenére általában tökéletesen illenek a régi épületekhez, funkcionálisan, egyszerűen és használhatóan, csak annyit véve el a térből, amennyit feltétlenül szükséges.

Láttunk példát teljesen helyreállított, színes kültéri falképre, újabb kori sgraffittóra, reneszánsz, töredékekben fennmaradt, de az utolsó morzsáig konzervált falfestményre. Réztáblára, mely megörökíti a restauráltatás tényét, a  műtárgymentést szponzoráló és a festő restaurátor nevét… Láttunk példát olyasfajta műtárgyvédelmi berendezésre is, melynél egyszerűbbet nehéz elképzelni: falra rögzített deszka védi ereszként az alatta lévő festményt. A rendszer azonban működik… nem találtunk viszont rongálást, a város lakói a legnagyobb természetességgel élnek középkori alapokon nyugvó házaikban, magukénak tekintve és ehhez mérten óva, vigyázva az épületeket és a hozzájuk tartozó műtárgyakat, díszítéseket…


Festmény restaurálás, papíron és ceruzával

Érdemes-e néha továbbgondolni azt is, amiről azt hiheti mindenki, hogy befejezett egész, hozzátenni nem lehet semmit? Továbbgondolni – gyakorlatban, ecsettel, vásznon – egy restauráltnak tekinthető festményt: talán ebből születnek az olyan nem – restaurálás témakörébe tartozó, túltengő lelkesedés vezérelte burjánzó átfestések, felfrissített színek, jobbnál-is-jobbra akart vásznak  – mint amilyen példaként szerepelt az előző bejegyzésben. Ezek a cselekedetek azonban céltalan körök, sehová sem vezető, önmagukat ismételgető gesztusok. Minden műalkotás halála a “túldolgozás”, természetesen restaurátori értelemben és nem az útkeresést céllá tevő, festve gondolkodó, ezerszer átdolgozó típusú művészek vonatkozásában, hiszen számtalan példát ismerünk arra is, amikor a vászonra vetített gondolatfolyamatok alkotják magát a lényeget, amiért művészetnek és nem dekorációnak hívnak egy festményt.

A restaurálás nem erről szól.

Vagy bizonyos értelemben… mégis?

Mégis vannak esetek, amikor a restaurált festmény, helyreállított műtárgy  a tanulság – és a játék – kedvéért továbbgondolható. Olyan esetekben, amikor a restaurálás eredménye nem kelti azt az érzetet a nézőben, hogy régi, de jó állapotú festményt lát, magyarul etikai és/vagy más egyéb szempontokból csak bizonyos fokig helyreállítható a látvány. Persze ekkor sem gyakorlati úton, magán a műtárgyon történik a (tovább) gondolkodás, hanem főleg elméletben, és a restaurálás során tapasztalt és összegzett tanulságok és tények mentén elindulva, tovább játszhatunk a gondolattal: milyen lehetett a festmény eredetileg?

Jól ismert példákat lehetne citálni, akár az antik művészet területéről, ahol pusztán a tárgyak, tárgyi emlékek kora is magyarázatot ad töredékességükre, kopottságukra; ezzel mit sem törődő kutatók, régészek és restaurátorok pedig sokszor bebizonyították és rekonstruálták is, hogy a márványból faragott szobrok és épületek a megszokott látványukkal ellentétben gyakran voltak színesek, festettek.

Középkori emlékeket, festményeket, falfestményeket szintén jó eséllyel nevezhetünk töredékesnek, hiányosnak, melyeket nem szabad – és sokszor nem is lehetne – olyan formában helyreállítani, hogy új benyomást keltsen. Példa erre a siklósi Vár kápolnájának két, késő gótikus falképe, ahol a (gyakorlati) restaurálás mértéke szigorúan követi az etika íratlan szabályait. A munka során azonban számtalan olyan apró részlet, morzsányi töredék bukkant fel, melyek sokkal teljesebb képet rajzoltak fel a néhai látványról, mint amennyit vissza lehetett adni a restaurálás eszközeivel. Hiába lett megőrizve és dokumentálva minden kis újdonság, látványban, összképben nem adhatta vissza a középkor ragyogó színeit, dekoratív pompáját.

A megoldás ilyenkor az, hogy a restaurálás eredményit és felfedezéseit olyan formában interpretáljuk, hogy a közönség, a laikus műélvező számára is élvezhető legyen. A célnak tökéletesen megfelel egy – a restaurálást követően készülő – rekonstrukciós rajz, festmény, melyen látható alakban jelennek meg a felfedezések és “továbbgondolások”, eredményként hozva egy olyan síkját is a festmény értelmezésének, mely restaurálás nélkül, kutatások nélkül nem lenne elérhető az érdeklődők számára. Ilyen célból került a siklósi Várkápolnába a középkori festmények mellé a restaurálás tapasztalatait összegző és felhasználó rekonstrukciós rajz, hogy a képzeletet megtámogatva segítse felidézni a középkori hangulatot…