festmeny restauralas olajfestmeny javitas felujitas restauratorart restaurator muterem (1)

Szent István diakónust, az első vértanú szentet örökíti meg Fabrizio Santafede nápolyi festő nagyméretű, drámai hatású olajfestménye. A drámai hatás természetesen egyfelől a szent ismert történetének köszönhető: István, aki az Ige hirdetésének szentelte életét, a diakónusok közül elsőként szenvedett vértanúhalált hite tagadói, ellenségei kezétől a Damaszkuszi kapu előtt. Egyszerű és borzalmas módszerét választották halálának és István diakónus neve mindörökre beíródott a szentek közé. Attribútuma a halálát okozó kőzápor egy jelképes darabja, melyet Santafede festményén is fel lehet fedezni, a fél térdre ereszkedett szent mellkasához szorított jobb kezében. A festmény kompozíciója a végletekig fokozza a hangulatot, és noha sem a szent, sem a körülötte lebegő kis puttók testtartásában, arckifejezésében nem jelennek meg szélsőséges érzelmek, az összhatás mégis szorongató. István diakónus alakja hatalmas, szent élete valósággal túlnő a társadalom megszabta kereteken, álló alakja észrevehetően nem férne el a vásznon.

festmeny restauralas olajfestmeny javitas felujitas restauratorart restaurator muterem (2)

A restaurálás után a festmény újra régi színeit, tónusait mutatja, így a főalakot még élesebben kiemeli a világos és sötét ecsetvonások éles, sárga-vörös-feketére komponált villódzása. A restaurálás folyamataként tisztítottuk meg és tártuk fel a festmény fekete-arany díszkeretét is, mely látványos módon egyszerre tágítja a teret, feketéjében folytatva az angyalokat rejtő haragos, sötét felhők színét, másfelől fokozza a szoros kompozíció szülte nyomasztó hangulatot, kitűnően érzékeltetve a menekülés lehetetlenségét, az emberi esendőséget, az emberi kegyetlenséget. Egyetlen út nyílik csak és István égre emelt tekintete világosan mutatja az irányt. A restaurálás után újra hófehérben pompázó inge, arannyal átszőtt, súlyos ruhája már ahhoz a másik világhoz tartoznak, mely közös sorsa lesz mindannyiunknak, üldözőnek és üldözöttnek, szegénynek és gazdagnak egyaránt. István pompás öltözete egyértelműen jelzi, hogy megmérettetése kedvező eredménnyel zárult, üldözői ezen a kapun túlra már nem tudják követni – rájuk más sors vár, melynek hangulatát előrevetíti a szürkékben, barnákban, feketékben gomolygó háttér a szent alakja mögött. Fabrizio Santafede, aki a 16. század végén, 17. század elején Nápolyban működött, hamisítatlan dél-olasz temperamentummal és érzelemmel telítve közelítette meg a témát. Festménye, a Szent István vértanúsága a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének darabja. A restaurálás Velekei Mária és Gyöpös Viktória munkája.