Hans Baldung Grien Mater Dolorosa című festményének restaurálása nem a közelmúlt eseményei közé tartozik. Inkább afféle archív visszatekintés ez, hiszen a Hétfájdalmú Szűzanya teljes körű restaurálás okán több, mint harminc évvel ezelőtt került a Szépművészeti Múzeum restaurátor műhelyébe. A története viszont ma is érdekes és mivel akkoriban digitális dokumentálás nem létezett, mindenképpen be kell emelnünk ezt a reneszánsz fatáblát és restaurálásának tapasztalatait, történetét ide. Noha rég volt, a felfedezés öröme nem halványul el és talán meglepetés lehet azok számára is, akik már több évtizedes múzeum látogatói múltjukkal ezt a látványt rögzítették magukban a Fájdalmas Szűzről.
Hans Baldung Grienről bárki gyorsan kiderítheti, hogy Albrecht Dürer tanítványa volt és neve még azok számára is ismerősen csenghet, akik épp csak hogy érintőlegesen, érdeklődés szintjén találkoztak a német reneszánsz festészet nagyjainak és alkotásaiknak nevével, műveik címével. A Szépművészeti Múzeum ráadásul nem csak egy festményének ad otthont, Ádám és Éva c. pár-képéről és a festmények restaurálásáról itt írtunk már régebben.
A Fájdalmas Szűzanya negyven évvel ezelőtt még nem volt ilyen drámai erejű. Kezét egyszerűen kulcsolta imára és néhai szerepe szerint egy oltár (pontosabban a freiburgi katedrális oltára) része, alkotó eleme volt, egy festmény a hatalmas oltárból. Feltehetően 1516-1517 körül festette HB Grien, a német reneszánsz festészet egyik tökéletes példáját hagyva ránk.
A festmény helyreállítása, a restaurálás azonban tartogatott számunkra meglepetéseket. A fatáblára festett kép tisztítása, feltárása során kiderült, hogy az egyszerűen imára kulcsolt kéz valójában többet rejt: A festményen a most a Szűzanya szíve felé mutató tőr teljes egészében le volt festve és senki nem sejtette, hogy más is lapul a rettentő sárga, vastag lakkréteg és a régi javítások, retusok, kiegészítések alatt. Hans Baldung életművébe tökéletesen beleillik az ilyen drámai, rendkívül érzékletes ábrázolásmód – ezt valaki később túlságosan “soknak” találhatta és leegyszerűsítette a kompozíciót.
A festmény restaurálása, mely Velekei Mária munkája volt, visszaadta az eredeti látványt, érzékeltette az eredeti szándékot mely igen, kissé erőteljesebb és sokkal kifejezőbb volt, mint amit anno, sok-sok évtizedig Hans Baldung Grien Fájdalmas Szűz festményeként ismertek..
– A cikkben szereplő felvételt Nemcsics Imre restaurátor készítette –