Hans Baldung Grien Mater Dolorosa című festményének restaurálása nem a közelmúlt eseményei közé tartozik. Inkább afféle archív visszatekintés ez, hiszen a Hétfájdalmú Szűzanya teljes körű restaurálás okán több, mint harminc évvel ezelőtt került a Szépművészeti Múzeum restaurátor műhelyébe. A története viszont ma is érdekes és mivel akkoriban digitális dokumentálás nem létezett, mindenképpen be kell emelnünk ezt a reneszánsz fatáblát és restaurálásának tapasztalatait, történetét ide. Noha rég volt, a felfedezés öröme nem halványul el és talán meglepetés lehet azok számára is, akik már több évtizedes múzeum látogatói múltjukkal ezt a látványt rögzítették magukban a Fájdalmas Szűzről.

festmény restaurálás, műtárgy restaurálás, múzeumi restaurálás, restauratorart, német reneszánsz festmény restaurálása, magyarországi műtárgy gyűjtés

Hans Baldung Grienről bárki gyorsan kiderítheti, hogy Albrecht Dürer tanítványa volt és neve még azok számára is ismerősen csenghet, akik épp csak hogy érintőlegesen, érdeklődés szintjén találkoztak a német reneszánsz festészet nagyjainak és alkotásaiknak nevével, műveik címével. A Szépművészeti Múzeum ráadásul nem csak egy festményének ad otthont, Ádám és Éva c. pár-képéről és a festmények restaurálásáról itt írtunk már régebben.

A Fájdalmas Szűzanya negyven évvel ezelőtt még nem volt ilyen drámai erejű. Kezét egyszerűen kulcsolta imára és néhai szerepe szerint egy oltár (pontosabban a freiburgi katedrális oltára) része, alkotó eleme volt, egy festmény a hatalmas oltárból. Feltehetően 1516-1517 körül festette HB Grien, a német reneszánsz festészet egyik tökéletes példáját hagyva ránk.

festmény restaurálás, műtárgy restaurálás, múzeumi restaurálás, restauratorart, német reneszánsz festmény restaurálása, magyarországi műtárgy gyűjtés

A festmény helyreállítása, a restaurálás azonban tartogatott számunkra meglepetéseket. A fatáblára festett kép tisztítása, feltárása során kiderült, hogy az egyszerűen imára kulcsolt kéz valójában többet rejt: A festményen a most a Szűzanya szíve felé mutató tőr teljes egészében le volt festve és senki nem sejtette, hogy más is lapul a rettentő sárga, vastag lakkréteg és a régi javítások, retusok, kiegészítések alatt. Hans Baldung életművébe tökéletesen beleillik az ilyen drámai, rendkívül érzékletes ábrázolásmód – ezt valaki később túlságosan “soknak” találhatta és leegyszerűsítette a kompozíciót.

A festmény restaurálása, mely Velekei Mária munkája volt, visszaadta az eredeti látványt, érzékeltette az eredeti szándékot mely igen, kissé erőteljesebb és sokkal kifejezőbb volt, mint amit anno, sok-sok évtizedig Hans Baldung Grien Fájdalmas Szűz festményeként ismertek..

– A cikkben szereplő felvételt Nemcsics Imre restaurátor készítette –