Vásár fényes délben – olaj, fatábla és dinnyék
Ritka
A tenyérnyi kis fatábla ritkaságnak számít a maga nemében – eredete ismert, állapota sok-sok évtizedes féltő gondoskodásra utal, felületéhez még soha, senki nem nyúlt javító szándékkal. Díszkerete külön ehhez a festményhez házilag készített, ötletességet, kreativitást feltételez és pompásan illik a pici, hangulatos zsánerképhez.
Klasszikus példa arra is, hogyan néz ki egy védőlakk nélküli festmény, kb. kilencven év “porával”.
Apró látványosság, mely természetesen megőrzésre került: a tábla (valójában rétegelt lemez, de funkcióját kiválóan ellátja) hátoldalára festett/nyomott mintás papírt ragasztottak ismeretlen, de leginkább dekorációs céllal, ma már egy ilyen kézzel készített papír is ipartörténeti emlék.
Leleményes
A díszkeret leleményes módon egy régebbi és valószínűleg használhatatlanná vált faragott keret felhasználásával készült, melynek rátétes szívsora lett egyszerű, festett-bronzporos fakeretre erősítve, a végeredmény pedig egészen meggyőző.
A majd’ egy évszázad nem múlt el nyom nélkül, de összességében nem lehet kifogás a festmény állapotával szemben..
…a tisztítás pedig igen csak látványos eredményt hozott.
Végül
A letisztított és helyreállított festmény végül kellemes, hangulatos kis képnek bizonyul, gazdái nagy örömére már színesnek is, a restaurátor számára pedig igazán élvezetes munka az ilyen – hiába, megunhatatlan látvány és egyébként is, jó dolog napfényt varázsolni egy piactérre – különösen, hogy az egymásra halmozott dinnyékből ítélve forró nyár derekán járunk…
– A festmény magántulajdonban van –