Lehet-e a napfény sötét és lehet-e egy angyal csúnya?

Nem feltétlen költőinek szántuk a kérdést, érdemes egy-két gondolatot szentelni a témának.

A választ könnyű rávágni: természetesen lehet, na nem mintha egy angyal szokatlan külsővel szeretné kifejezni egyéniségét, de  könnyen lehet, hogy valaki szimplán csúnyának rajzolta-festette őket (mert kevés dokumentált esettől eltekintve, azért a legtöbbünk csak képen találkozott még velük).

A  szép fogalmát sokszor és sokan körüljárták és sokféle meghatározása lehetséges. A szépet meg lehet látni ott is, ahol szándék nélkül van jelen és ott is, ahol csak kevesek számára észrevehető.

De van az az eset, amikor, hát, nehéz mentséget találni a látványra, amikor megindokolható ok nélkül, egyszerűen csúnyának találunk egy olyan jelenséget, ami szépségéről, tisztaságáról lenne ismert.

Ilyenkor lehet eltűnődni azon, hogy valóban azt látjuk-e, amit kellene, vagy csak megszoktuk, amit látunk; és nem meglepő módon, természetesen most is képekről, festményekről van szó. A megszokás nagy úr és – jó példa a szép változatos értelmezésére – sokan meg is szeretik az ismert látványt, számukra így emlék, így tetszik.

Próbáljunk mégis néha friss szemmel nézni egy-egy festményre és tegyük fel a kérdést: biztos, hogy ennél nem lehet jobb a valóság? Ha a nap az égen inkább holdvilág és az angyalok arca inkább groteszk, mint kedves, könnyen lehet, hogy örülhetnénk szebb látványnak is, ha a festmény visszakaphatná eredeti megjelenését.

Jól példázza ezt az alábbi oltárkép, mely az 1700- as években született és láthatóan nem csak öncélúan létezik, hanem konkrét helyszínre, megrendelésre készült. Nagyon sérült, meg van sárgulva és a felülete is egyenetlen, meggyötört, de sejthető, hogy valójában jó festményről van szó. Ebben az esetben egészen biztosak lehettünk abban, hogy a festmény eredeti látványa szebb volt, mint a mostani de abban csak reménykedhettünk, hogy a valóság – a festmény valós állapota – megengedi majd, hogy újra szép lehessen….(A festmény restaurálásáról ITT olvashatsz)

Az angyaloknak bizony szépeknek kell lenniük, okkal gyanakodhatunk tehát, ha egy szép festményen kevésbé esztétikus puttók repdesnek, vagy ha a kéknek szánt égbolt inkább barna. Legyünk kritikusak, mert a kíváncsiság kifizetődő lehet, ha restaurálás után előnyére változik a festmény külseje – és persze az sem baj, ha a kép már nem csak nekünk, hanem másoknak is tetszik…