Egy igazi ritkaság járt nálunk nemrég. Ez az a festmény, melynek valóban minden percét (lásd: munkával töltött idő) élvezi az ember. Korabeli képregény, puzzle, rácsodálkozás a világ folyásának változatlanságára, bizonyos dolgok örökkévalóságára, a saját mulandóságunkra. Semmi melankólia, ez távol áll a témától! Kis XVII. századi tünemény Németalföldről, egy darabka vászon, egy darabka idő. Nem múlt, hanem jelen. A festmény restaurálásáról olvasható legújabb cikkünk ITT, meg persze több felvétel az átváltozásról. Nem csak a kora, ritka volta miatt kedveljük ezt a képet, de határozottan van benne valami olyanfajta életigenlés, életkedv, vagy nevezzük bárminek, ami mindig felvidítja a nézőt. Cseppet groteszk, kicsit őrült, de nagyon emberi: görbe tükör.