Pinxit versus pixel
Még szigorúan materiális szempontokat – fizikát, kémiát, az anyag törvényszerűségeit – figyelembe véve is az egyik legmaradandóbb, emlékmegőrzésre alkalmas leképzési eljárás egy olajfestmény elkészítése, elkészíttetése.
Megfelelő minőségű anyagokat használva, megfelelő anyagismerettel és festészettechnikai tudással létrehozva több száz év lehet egy olajkép vagy temperakép élettartama; ellentétben digitális adathordozó társaival, a vászon, az ásványi pigmentek, a kréta és az enyv elég tartósnak bizonyult ahhoz, hogy festmény formájában generációkon keresztül öröklődve a mai napig őrizzék egy-egy arc vonásait. Megfelelő tárolási körülményt természetesen biztosítani kell egy olajkép számára is, bőven elegendő azonban az egyenletes hőmérséklet és páratartalom és legkevésbé sem zavarja majd az elektromágnesesség vagy rosszindulatú virtuális betegségek.
Portré festmény vagy majdnem-önarckép
A kis méretű,40 x 30 cm-es portré festmény lenvászon alapra készült, olajfestékkel; a vászon fa fesztítőkeretre lett rögzítve. A 18. századi képzőművészet egyik jellegzetes festészettechnikai megoldását alkalmazva az alapozóréteg színe nem fehér, hanem vörösesbarna, ebből bontakoznak ki az árnyékok mély és a fények világos tónusai. Különösen alkalmas eljárás ez arra, hogy kevés eszközzel, a formák és színek frissességét megőrizve épüljön fel a festett arckép; a háttér klasszikus módon sötétebb, homogén felület mely kellemes kontrasztot ad az arcnak.
A festmény Gyöpös Miklós alkotása.
