FALKÉPEK RESTAURÁLÁSA
A klasszikus technikákat, melyekkel a falfestmények készültek régente (freskó, szekkó, sgraffittó), a mai napig alkalmazzák a restaurátorok. Nincs változás a pigmentekben- porfestékekben, a mészben, a homokban. A konzerváláshoz, kiegészítéhez használt anyagok közül azokat használjuk, melyekről már elég tapasztalattal és kutatással rendelkezik a szakma ahhoz, hogy biztonsággal alkalmazhatóak legyenek. Nem csak a javításra szoruló falfestmények esetében történik ez így, hanem az újonnan készülő falfestmények készítésekor is. Több száz éve használják ugyan azokat az anyagokat, ugyan azokat a technikai fogásokat, melyekkel ma is dolgozunk, a tradíció tehát töretlen marad. Alkalmazkodni kell ugyanakkor a megváltozott környezeti feltételekhez is, mint a környezetszennyezés, városi levegőminőség, ezért figyelembe kell venni a készítendő falfesmény helyét és környezetét. Ezeknek tükrében választunk anyagot és technikát, és ha az adott viszonyok azt kívánják, olyan modern festékanyagokkal dolgozunk, melyek lényegesen ellenállóbbak és tartósabbak a klasszikus szekkófestésnél.
A portfólión belül olyan festményeket soroltunk a “Falképek restaurálása” kategóriába, melyek egyházi és világi célú épületek falait díszítik és valamilyen murális technikával (fresco, secco, sgraffitto) készültek. Egyházi épületek festményei közül elsősorban templomok falképeit, világi célú épületek falfestményei közül kastélyok és lakóházak belső- és homlokzati díszítésit mutatjuk példaként.
.
.
.
.
.
.
20. Századi sgraffito Nagy Sándortól és Márton Ferenctől – restaurálás és rekonstrukció
Épp még a 20. század első harmadában, 1928 – 1929- ben épült az a budai társasház, melynek homlokzatán a nevezett sgraffitók láthatóak. A Németvölgyhöz tartozó elegáns utca tele van hasonló, konszolidált, többnyire a (múlt) század elején épült épületekkel melyek kicsit megkopva bár, de rendületlenül sugározzák a budai polgári lét hamisítatlan hangulatát…
A Román Csarnok – restaurálás és rekonstrukció a Szépművészeti Múzeumban
Az elmúlt évek egyik legnagyobb szenzációja, eseménye a műemlékek felújítása, műemlékek restaurálása terén – a Várkert Bazár rekonstrukcióját leszámítva – a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának restaurálása. Nem csak a műkedvelők számára jeles esemény; ez túlmutat műveken és művészeten, kedveléseken és kedveltségeken, népszerűségen, érdeklődésen és érdekeltségen egyaránt…
Keresztelő Szent János Plébániatemplom restaurálása Jánosházán
A restaurátor szakma sokrétűségét, sokszínűségét mutatja, hogy a konkrét festészeti feladatok megoldása ugyan olyan fontos részét képezi a munkának, mint a különféle vizsgálatok elvégzése, a konzerválási folyamatok vagy a tökéletes dokumentálás. Megkerülni lehet, de nem érdemes, mert a műtárgy (itt egy egész templom) összképe múlhat rajta…
Épület sgraffito restaurálása
A sgraffito restaurálása egyértelműen nem az épületfelújítók, hanem festő restaurátor, falkép restaurátor feladata. Így került felújításra ennek az Andrássy úton álló lakóépületnek homlokzati sgraffito díszítése is…
A toponári Szentháromság-templom falképeinek restaurálása
A toponári plébániatemplom restaurálása példaértékű, mert nem csak a közönség, a hívek, az egyház számára jelentett látványos változást a falképek megújulása, de olyan egyedülálló eljárással lett mindez megoldva, mely sok templom esetében “életmentő” lehet a falképek, freskók szempontjából…
A zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániatemplom Johann Ignaz Cimbal falképeinek restaurálása
Olyan átfogó, átgondolt és következetes munkát senki nem vitt véghez mint Stróber László apát, esperes-plébános, mikor kezébe vette a templom felújításának, a freskók restaurálásának ügyét. Gyöpös Miklós, Szűcs Gergely és Gyöpös Viktória restaurátorok nevéhez köthető a Johann Ignaz Cimbal által festett barokk falképek restaurálása…
Gótikus falfestmény a Siklósi várból
Magyarország kevés számú megmaradt középkori falfestményeinek egyike Siklós várát díszíti. Pontosabban két, 1430- 1450 körül készült falképet találunk a vár kápolnájában, két, falba süllyesztett oldalfülke falain: az egyik Szent Lászlót és Szent Lénárdot, a másik…
Gótikus falfestmény a siklósi várból II.
Az északi kápolnafalon lévő fülke (melynek képmezőjén Szent László és Szent Lénárd alakja áll, mennyezetén Agnus Dei ábrázolás, keleti oldalfalán Imago Pietatis látható) valójában két kor: a gótika és a reneszánsz emlékét egyszerre testesíti meg, méghozzá két rétegben…
Thán Mór rekonstrukció, Várkert Bazár
A mitológiai alakokat megjelenítő falképeket Thán Mór tervezte és festette 1878-ban. Az eredetileg freskó technikával készült falfestmények az épület építészeti hiányosságainak köszönhetően azonban harminc év múlva olyan rossz állapotba kerültek, hogy helyettük…
.
.
.
.
.